Eredet

Az abesszin macskát az egyik legrégebbi fajtaként könyvelik el. Pontos eredetét nem ismerjük, de külső jegyei alapján több hasonlóságot is felfedeztek az ókori egyiptomi macskaábrázolásokkal, azonban közvetlen egyiptomi származását még nem tudták bizonyítani. A fajta neve Abesszíniából ered (mai Etiópia). 1868-ban egy Zula nevű nőstény került Angliába, aki az addig sem Angliában, sem Észak-Európában nem ismert spriccelt cirmos mintázattal rendelkezett. Ez a minta ma már számos fajtánál megjelenik, de továbbra is megmaradt az abesszin védjegyeként. Bár Zulát tekintik a fajta ősének, a spriccelt cirmos mintázat mellett más hasonlóságot nem mutat a mai, modern abesszin macskákkal, így azt tartják valószínűnek, hogy a fajta brit és keleti macskák keveréke. A XX. század elejétől ez a fajta is megjelenik a különböző kiállításokon. Az első abesszint 1907-ben viszik az Amerikai Egyesült Államokba Angliából (Aluminium II-nek hívták az egyedet). 1929-ben a kor egyik legismertebb abesszintenyésztője, Sydney Woodiweiss vezetésével megalakult az első fajtaszövetség, az Abyssinian Cat Club (Abesszin Macska Klub).

Testalkat

Az abesszin közepes termetű, izmos, elegáns megjelenésű. Testfelépítése a tömzsi és a karcsú között van, ami szintén arra az elméletre enged következtetni, hogy az abesszin ősei brit és keleti fajták keverékei. Lábai testéhez viszonyítva arányosan vékonyak, mancsai oválisak. Meglehetősen hosszú farka a tövénél vastag, majd fokozatosan elvékonyodik. Széles, enyhén ék alakú fején a viszonylag nagy fülek alacsonyan, egymástól távol ülnek, széles alapúak, a végei kissé hegyesek, és enyhén előredőlnek. Erős álla, és finoman ívelt orrvonala van. Mandulaalakú, nagy szemei csillogóak és kifejezőek. Egy igen finom sötét csík található a szem körvonalán, amely körül a szőrzet világosabb. A szem színe a szőrzet színétől függetlenül lehet borostyán sárga, zöld, sárga, azonban ezeknek az árnyalatoknak a lehető legtisztábbnak kell lennie. Szőrzete rövid, selymes, sűrű és testhez lapuló. Az abesszin eredeti színe a vadas, rőt. A tenyésztés során a vadas szín több árnyalata is felkerült a színskálára, de a spriccelt cirmos mintázat továbbra is megmaradt a fajta karakterjegyeként. Ezt a jellegzetes spriccelt cirmos mintát egy úgynevezett Ta gén okozza. A fajtatisztaságnál úgymond követelmény, hogy a mintázat egyenletesen jelenjen meg az egész testen, az aljszőrzet színe pedig tiszta és egységes legyen. A hátvonalon megengedett a sötétebb árnyalatú sáv, amely az alapszínt tükrözi. Fehér színűek csak az áll és a bajuszpárnák lehetnek, ennél nagyobb fehér felület nem lehet. A vadas színű abesszineknél fajta jegy, hogy a talppárnák és a „csizmák” fekete színűek. Még egy érdekesség, hogy az abesszin kölykök sötét színnel jönnek a világra, ami fokozatosan világosodik ki. Az végleges szín eléréséig eltelhet akár 2 hónap is. Mivel hordozzák a hosszú szőrzetért felelős gént, így előfordulhat, hogy egy alomban szomáli kölyök születik (hosszúszőrű abesszin), ez azonban fordítva már nem lehetséges.

Természet

Az abesszin macska elegáns testfelépítéséhez sajátos, erőteljes karakter, és igazi egyéniség társul. Rendkívül érzékeny, nagyon igényli a törődést, ha teheti, mindenhová követi gazdáját, és kifinomult ízléssel rendelkezik. Bár nagyon akaratos, és egyértelműen gazdája tudtára adja, hogy mit is szeretne, mégis nagyon csöndes. Szereti, ha mindenben részt vehet, elvárja, hogy igazi családtagként bánjanak vele. Kíváncsi, érdeklődő, barátságos természete van, könnyen összebarátkozik más macskákkal, sőt, kutyákkal is. A hímek nagyobb alkalmazkodóképességgel bírnak, mint a nőstények. Nagyon intelligens, de emellett játékos, és meglehetősen aktív, ezért biztosítsunk számára kijárást az erkélyre vagy az udvarra, ha ez lehetséges.