Eredet

A burma eredetét egyetlen nőstényre, Wong Maura vezetik vissza, aki 1930-ban a Távol-Keletről (Burma) került New Orleansba. Különleges színével felhívta magára a figyelmet. Dióbarna alapszíne mellett az extremitásokon (fül, pofa, farok, láb) sötétebb barna árnyalata volt, ami merőben különbözött az addigi megszokott színvilágtól. Kontrasztos színei a sziámira emlékeztetnek, de erőteljesen sötét színe miatt a többi jegy nem emelkedett ki. Emellett testfelépítésében is különbözött a sziámitól (tömzsibb, rövidebb farok és fej, kerekebb szemek). Különlegessége arra sarkallta gazdáját (dr. Thompson), hogy elindítson egy tenyésztési programot, hogy Wong Mau egyedi tulajdonságait továbbörökítse. Wong Maut egy sziámi hímmel pároztatta (Tai Mau), az utódokat pedig tovább tenyésztette. A tenyésztés során mindig ugyanaz a három lehetséges színvariáció jelent meg. A sziámiféle colorpoint, a Mau-féle tonkinéz faktor, és a Wong Mau színénél is sötétebb árnyalat (burma faktor). Mivel a három szín közül a burma faktor öröklődött szabályszerűen, így eldöntötték, hogy ezt fogják tenyészteni. Tehát a burma fajta őseit Wong Mau burma színezetű leszármazottai, és a később, szintén Burmából hozott hasonlóan sötét barna színezetű egyedek alkották. 1939-ben lett elismert fajta a burma. A kezdetekben elsősorban az USA-ban volt népszerű, később azonban eljutott más országokba is. 1955-ig csak az eredeti, barna színben tenyésztették, de ekkor jött a világra az első kék burma, akinek a '(Sealcoat) Blue Surprise' nevet adták ([Fókaszőrű] Kék Meglepetés), így ezután már a barnától eltérő színű egyedek tenyésztését is elkezdték.

Testalkat

Egyedi, keleties testfelépítésű. Viszonylag kis termetű, kecses, jó izomzatú. Boltozatos és erőteljes mellkas, egyenes vonalú, középhosszú hát jellemzi. Lábai arányosak és vékonyak, hátsó lábai valamivel hosszabbak, mint a mellsők, farka közepes hosszúságú. A keleti macskákhoz hasonlóan neki is enyhén ék alakú feje van, széles a pofacsontja, széles alapú fülei közepes nagyságúak, melyek egymástól távol ülnek, oldalról nézve pedig egy kicsit előredőlnek. Fülei a végükön enyhén lekerekítettek, külső ívük pedig követi az ék alakú fej formáját. Szemei nagyok, de nem kerek formájúak, de nem is a sziámiéhoz hasonlóak, távolülők és csillogóak, felső része az orr irányába dől, viszont az alsó része kerek. Szőrzete rövid, sima, selymes, finoman simul testéhez, és fontos jellemzője a csillogó bunda is. A burma kölykök általában világosabb színnel születnek, később azonban több árnyalatot is sötétedhet a színük. Ennél a fajtánál hibának számít a fehér folt vagy szőrszálak a bundában. A szeme lehet bármilyen sárga árnyalatú, de a legjobb mégis az aranysárga. Ha a macska szőrzete világosabb színű, akkor ezzel egyenes arányosságban a szemszínük is világosabb.

Természet

A burma nagyon társaságkedvelő, türelmes, kedves macska. Szereti, ha a figyelem középpontjában lehet. Nagyon ragaszkodik gazdájához, igényli a sok szeretetet, a figyelmet, a babusgatást, de ezt meg is hálálja, hiszen mi is ugyanúgy visszakapjuk tőle azt a mérhetetlen szeretetet. Viszont ha nem kapja meg gazdájától a kellő odafigyelést, akkor azt hangos nyávogással követeli ki. Játékosságának és intelligenciájának kombinációja pedig sok meglepetést, vicces pillanatot okozhat. Bár jól kijön más macskákkal, hajlamos hatalmi harcot vívni saját tekintélyéért. Leginkább az egyéni törődést igényli, így nem túlzottan lelkesedik azért, ha más macskával, esetleg kutyával kell osztoznia a lakáson, legfőképpen gazdáján. Mindezt összevetve a burma igazán megfelelő családi kedvenc.